Connect with us

Élet meghosszabbítás – Anti Aging Magazin: Öregedés visszafordítás kutatások, hírek, gyógyszerek – élj örökké fiatalon, egészségesen!

A 100 éves élet, avagy milyenek a kilátásaink az életünk meghosszabbítása kapcsán?

Életmód

A 100 éves élet, avagy milyenek a kilátásaink az életünk meghosszabbítása kapcsán?

Az életfunkciók lelassítása, hibernáció vagy nanorobotok általi regeneráció. Néhány kedvelt elem a tudományos-fantasztikus irodalom világából, ami tökéletes lenyomata annak, hogyan is képzeljük el a jövő és az emberi élettartam kapcsolatát. De a sci-fit félretéve, mik az emberi élet meghosszabbításának kilátásai? Mennyit haladtunk előre ezen a téren az elmúlt évtizedekben?

A brit statisztikusok szerint a várható élettartam 1840 óta évente hozzávetőleg három hónappal nőtt. Noha a növekedés 2011 óta némi lassulást mutat, a legfrissebb kutatások szerint a fejlettebb országokban az ezredforduló óta született csecsemők több mint fele így is elérheti a 100 éves életkort.

Ez a szám szinte hihetetlen, pláne annak tükrében, hogy a 20. század elején annak az esélye, hogy egy újszülött megünnepelhesse a 100. születésnapját mindössze 1 százalék volt. Maradva az Egyesült Királyságnál: 1986-ban a briteknél 3600 százéves lakos volt. Ma ez a szám hozzávetőleg 15 000 főre tehető.

Szerencsére az idősebb generáció számára is tartogatnak némi jó hírt a demográfus szakemberek. Ma egy fejlett országbeli 60 éves embernek jó esélye van arra, hogy megélje a 90 éves kort, míg egy ma 40 éves személy nagy valószínűség szerint betöltheti a 95-öt.

Meddig nőhet az emberi élettartam?

Az eddig elhangzott tényekben és számításokban nagyjából mindenki egyetért. Azonban az emberi élethossz határának kérdése már megosztja a szakembereket, noha a hallgatólagos konszenzus valahol 115 évben jelöli meg az emberi élettartam biológiai határát.

Három nagyobb csoport – a szintezők, az extrapolátorok és a gyorsítók – ütköztetik az érveiket az emberi elmúlás vonatkozásában. A legpesszimistább szintezők szerint elértük a humán élet csúcsát, ez a nyolcvanpár év az, ami kihozható a testünkből, szervezetünkből.

Az extrapolátorok érvelése szerint a technológia és a tudomány fejlődése nem áll meg, ennek következtében pedig nem kizárt, hogy akár a 120. gyertyát is meggyújthatjuk a tortán, mielőtt végső búcsút kell adnunk ennek a világnak.

A három csoport közül az úgynevezett gyorsítók a legoptimistábbak, szerintük a mesterséges intelligencia és a tudomány románca el fogja hozni számunkra a halhatatlanságot. Véleményük szerint forradalmi áttörés küszöbén álunk, és hamarosan fityiszt mutathatunk az öregedés és a betegségek okozta halálnak.

Miért élünk tovább az elmúlt századok embereinél?

A fentiekben néhány mondat erejéig már szó esett róla, hogy a 20. század eleji életkilátások sokkal rosszabbak voltak a mostaninál. Ez azért fordulhat elő, mert az elmúlt évszázad során sikerült visszaszorítani a csecsemőhalandóságot. Emellett pedig a gazdaság, a technológia, az egészségügy, az oktatás szédületes fejlődésen ment keresztül.

Ma a szülések sokkal biztonságosabb és higiénikusabb keretek között zajlanak, mint egy évszázada. Az oltások általánossá válása és az életmód megváltozása (csatornák kiépülése, szennyvíz elvezetése, tiszta ivóvíz) hozzájárult ahhoz, hogy az utóbbi száz évben a várható élettartam közel a duplájára nőhetett.

Hogyan járulhatunk hozzá mi magunk az életünk meghosszabbításához?

A természetes élettartam-növekedésen túl talán mi magunk is tehetünk valamit az egészséges és hosszú élet elérése érdekében. Kutatók megfigyelték, hogy a japán Okinaván, az olaszországi Szardínián, a kaliforniai Loma Linda településen vagy a görögországi Ikária szigetén lakók extrém hosszú életet élnek a világ többi népcsoportjához viszonyítva.

A kutatások szerint az e régiókban élők étrendje szinte 100 százalékban minimálisan feldolgozott, főként növényi eredetű élelmiszerekből áll. Ezek jórészt teljes kiőrlésű gabonák, zöldségek, diófélék, gumós növények és bab. Húst csak kivételes alkalmakkor, átlagosan havi ötször fogyasztanak, ahogy a tejet és a tejből készült élelmiszereket is nagyrészt kerülik.

Jellemzően vizet vagy gyógyteát isznak, kávét és bort csak igen kis mennyiségben fogyasztanak. Általában gyalog közlekednek, napi rutinjuk része a fizikai munka, illetve a tevékenység közbeni rengeteg testmozgás.

Forrás: theguardian.com

Hozzászólok

Szólj hozzá

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

További cikkek innen: Életmód

Maradj Velünk Kapcsolatban!

Népszerű

Rovatok

Címkék

Fel