Connect with us

Élet meghosszabbítás – Anti Aging Magazin: Öregedés visszafordítás kutatások, hírek, gyógyszerek – élj örökké fiatalon, egészségesen!

A CRISPR génszerkesztés úttörői kapták a 2020. évi kémiai Nobel-díjat!

Életmód

A CRISPR génszerkesztés úttörői kapták a 2020. évi kémiai Nobel-díjat!

Szinte borítékolható volt, hogy a francia Emmanuelle Charpentier és az amerikai Jennifer A. Doudna génszerkesztés területén elért eredménye a Svéd Királyi Akadémia előtt sem marad titokban. A két hölgy munkássága akkora horderővel bír és olyan jelentőségteljes, hogy az idei évben kémiai Nobel-díjjal jutalmazták a bizottsági döntnökök.

Emmanuelle Charpentier a Max Planck Infektológiai Biológiai Intézet munkatársa, a genetika, a biokémia és a mikrobiológiai professzora. Munkája igen fontos volt a CRISPR/Cas9 immunrendszer molekuláris folyamatainak felismerésében, ami elvezetett a génszerkesztő eszköz létrehozásához.

Jennifer A. Doudna jelenleg a Harvard Orvosi Intézet munkatársa, illetve a Kaliforniai Egyetem tanára. Munkájában és tudományos kutatásában az RNS-interferenciák felismerése, valamint a CRISPR DNS-szekvenciák kaptak hangsúlyt.

A rangos tudományos díj történetében soha nem fordult még elő korábban, hogy két nő megosztva nyert volna. Charpentier a nyertesek kihirdetését követően újságírói kérdésre elmondta, hogy elsősorban ugyan tudósnak gondolja magát, mégis boldog és kissé megdöbbent, hogy két nőnek sikerült Nobelt nyernie.

Úgy gondolom – fogalmazott Charpentier –, hogy a nők számára nagyon fontos a tiszta út megtalálása. A tény, hogy Jennifer Doudna és én ma elnyertük ezt a díjat, roppant erős üzenetet hordozhat magában a fiatal lányok számára.

Mi is az a CRISPR génszerkesztés, ami idén Nobel-díjat ért?

A CRISPR/Cas9 (röviden csak CRISPR, azaz halmozottan előforduló, szabályos közökkel elválasztott palindromikus ismétlődések) eszközt a ceremónián a világ legélesebb eszközének nevezték, nem véletlenül. A CRISPR ugyanis egy olyan hihetetlenül pontos genetikai olló, aminek segítségével a tudósok egészen elképesztő pontossággal képesek megváltoztatni az élőlények DNS-ét.

A technológia igen széleskörű felhasználhatóságot ad a kezünkbe, ugyanis képessé váltunk egyes génszakaszok eltávolítására és betoldására is. Ez a gyakorlatban lehetőséget ad például a mezőgazdaságban szárazságtűrő növényfajok genetikai nemesítésére, de akár az életkorral összefüggő humán betegségek kezelésére is. A CRISPR technológia segítségével a jövőben talán lehetőségünk lesz a rák, az Alzheimer-kór a diabétesz és még egy sor más betegség leküzdésére.

Talán nem véletlen, hogy Claes Gustaffson, a Nobel-díj Kémiai Bizottságának elnöke így fogalmazott: Mindannyiunkra hatással van, és páratlan erőt rejt magában ez a genetikai eszköz. Nem csupán a tudományos kutatások alapjait mozgatja meg, de olyan innovatív eljárásokat is jelent, amik forradalmi orvosi kezeléseket eredményezhetnek.

2012 óta dolgoznak együtt a génszerkesztő eszközök fejlesztésén

Emmanuelle Charpentier és Jennifer A. Doudna mintegy 8 éve dolgoznak együtt a hatékony génszerkesztő eszközök építése, kifejlesztése kapcsán. Eddigi kutatásaiknak, munkásságuknak köszönhetően a génszerkesztés mára jelentősen gyorsabbá, olcsóbbá és nem mellékesen sokkal pontosabbá vált.

A CRISPR génszerkesztő eszközök ma már nem ismeretlenek a tudományos világ előtt, használatuk széles körben elterjedtté vált. Ahogy fentebb említésre került, a technológia páratlan lehetőséget nyújt, amivel genetikailag előnyös vagy bővebben termő haszonnövények hozhatók létre.

Humán felhasználhatóságát egyelőre vizsgálják a kutatók, az etikai dilemmákon túl ugyanis a bonyolult biológiai keresztfolyamatokkal is számolniuk szükséges.

Jelenleg az olyan, úgynevezett monogénes betegségek kezelésére próbálják alkalmazni, mint például a sarlósejtes vérszegénység, a Huntington-kór, a cisztás fibrózis vagy a hemofília. Amennyiben a tudósok munkája eredményes lesz, úgy szintet lépve a multifaktorális és poligénes betegségek felé fordulhatnak.

Emmanuelle Charpentier és Jennifer A. Doudna munkája a génszerkesztés területén új távlatokat nyitott meg a tudományos világ számára. Kétségtelen, hogy eredményeik az emberi élettartam meghosszabbításáért folytatott küzdelemnek is új lendületet adnak.

Forrás: statnews.com

Hozzászólok

Szólj hozzá

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

További cikkek innen: Életmód

Maradj Velünk Kapcsolatban!

Népszerű

Rovatok

Címkék

Fel