A legfrissebb genetikai kutatások a DNS-t védő telomerek új szerepét tárták fel

Merőben új telomerfunkciós mechanizmust fedeztek fel a szakemberek az embrionális őssejtekben. Az eredmények segíthetnek megérteni a telomerek kopásának problémáját, az öregedés mechanizmusát és a rákos sejtek viselkedését.

A telomerek fontos védőfunkciót látnak el a kromoszómák végein, egyfajta biológiai kupakként védik a DNS-t a kopástól. Azonban a telomerek tartóssága sem végtelen, az életkor előrehaladtával, a sejtek osztódásával hosszuk egyre rövidül. Amikor a telomerek teljesen elkopnak, a DNS-t már semmi nem védi a károsodástól, így a szervezet kitettsége növekszik az életkorral összefüggő betegségekre. A telomerek épsége tehát tiszta képet ad a várható élettartamot illetően.

Új biológiai funkciót fedeztek fel a szakemberek

A közelmúltban genetikus szakemberek a telomerek merőben új biológiai funkcióját tárták fel. Megfigyelték, hogy a DNS védelme mellett a telomerek másik fontos feladata, hogy megakadályozzák a kromoszómák végeinek összeolvadását egymással, vagy idegen molekulákkal. Ez a folyamat sejtszinten úgy képződik le, hogy a Shelterin nevű fehérjekomplexum összeköti a T-hurok csomót, így a sebezhető rész hozzáférhetetlenné válik.

A Shelterin hat egységgel rendelkezik, ezek közül az egyik a TRF2 fehérje (Telomer-ismétlő 2-es faktor), aminek a kimerülése minden tesztelt sejttípusban végpontok közötti kromoszóma-egyesülést okozott. A tudósok azonban egérmodellek bevonásával felfedezték, hogy az embrionális őssejtek vonatkozásában a mechanizmus nem megy végbe. A szakemberek véleménye szerint ennek az ellenállóképességnek a megértése óriási segítség lenne az öregedés elleni küzdelemben.

Miről lehet szó? A kutatók elmélete szerint a nem védett kromoszóma végeket a sejtek DNS-szakadásnak érzékelik. Ez a szervezetben DNS-károsító választ (DDR) vált ki, amely beindítja a kromoszómák összekapcsolásának mechanizmusát. A DDR létfontosságú lehet, amennyiben a DNS-szakadás a kromoszóma középső részén történik, ám a kromoszómák végeit összekapcsolva öregedési folyamatokat és egyéb rendellenességet fejt ki.

A szakemberek a jövőben a genetika és a rohamtempóban fejlődő génszerkesztés segítségével védhetik a telomereket, illetve akadályozhatják meg a nem kívánt kromoszóma-összeolvadás mechanizmusát.

Forrás: lifespan.io