Az USC gerontológus szakértők segítik áthidalni a korosztályok közötti generációs szakadékot

A COVID-19 vírus tombolásának hatására a világ jelentős része képletesen és szó szerinti értelemben is bezárkózott. A négy fal között – ki nyugodtabban, ki türelmetlenebbül – mindenki arra vár, hogy a dolgok folyása visszatérjen a normális kerékvágásba. De mi van akkor, ha ez lesz az új norma?

Bármilyen irányt is vesz a világjárvány alakulása, annyi már most bizonyosnak tűnik, hogy az emberek és közösségek sokkal jobban egymásra vannak utalva, mint azt eddig gondoltuk.

A kutatások szerint az összezártság – vagy épp az elszakítottság – olyan generációs különbségeket hozott a felszínre idősek és fiatalok között, ami elgondolkodtatta a szakembereket.

Egymással ellentétes jövőképek

Az USC Leonard Davis Gerontológiai Iskola kutatása szerint a nemzedékek közötti különbségek hamar fellobbantják a konfliktus tüzét, ami a párbeszéd helyett leginkább a sztereotípiákra támaszkodik. Ennek egyik sarkalatos pontja a klímaváltozás, illetve a globális katasztrófa elkerülésének kezelése (vagy épp annak a hiánya).

A kutatók szerint az idősebb korosztály a fiatalokat (leginkább az ezredfordulón születetteket és a Z generáció tagjait) lustának, elkényeztetetnek és önzőnek tekinti. Ezzel szemben a fiatalok idősebb társaikat megkövült gondolkodásúnak, érdektelennek és rugalmatlannak gondolják.

A generációk közötti párbeszéd lehetőséget adna arra, hogy mindkét fél felvázolhassa a saját elképzeléseit, és az eszmecsere során közös álláspontokat bontakoztassanak ki – húzta alá Liz Avent, az USC doktorandusz hallgatója.

A generációk közötti párbeszéd csökkentené az ageizmust (idős emberekkel szembeni hátrányos megkülönböztetés, előítélet), és a káros általánosításokat, ami végső soron feloldaná a sztereotípiákat – tette hozzá Avent.

A szakértők beszéltek arról is, hogy a fiatalok, mint digitális bennszülöttek rengeteg támogatást és tudást oszthatnának meg másokkal, míg az idősebb korosztály képviselői az élettapasztalataik megosztásával járulhatnának hozzá a társadalom formálásához.

Ez – hívták fel a figyelmet a kutatók – különösen a COVID-19 koronavírus-járvány okozta elszigetelődés során lenne kiemelten fontos. Egyelőre nem tudni ugyanis, hogy a járvány milyen hosszú távú mentális és társadalom-lélektani problémákat okozhat.

Forrás: gero.usc.edu