Genetikai vizsgálatok szerint az Y-kromoszóma nagyban befolyásolja a hím drosophilák korai halálát

Genetikusok egy csoportja nemrégiben rámutatott arra, hogy a drosophila, ismertebb nevén az ecetmuslica, hím egyedei esetében az egyik legfőbb élethossz-csökkentő faktor az Y-kromoszómában érhető tetten; konkrétabban az aktívvá vált önző genetikai elemek a felelősek ezért, melyek egy seregnyi Y-kromoszómát tartalmaznak.

A tudósok valószínűnek tartják, hogy a hím drosophila nőstény társaihoz viszonyított rövid életét nagymértékben befolyásolja az, hogy az Y-kromoszóma idővel elveszíti a heterokromatint – mely kromatintípus fő funkciója abban nyilvánul meg, hogy távol tartsa az önző genetikai elemeket.

A kaliforniai Berkeley Egyetem Integratív Biológiai Tanszékének tudósai a Nature Research internacionális tudományos folyóiratban azt nyilatkozták, hogy az ecetmuslicák esetében az Y-kromoszóma hozzájárulhat a nemekre jellemző öregedéshez.

Emily J. Brown, Alison H. Nguyen és Doris Bachtrog végezték a kutatásokat

A tudósok szerint mindez azzal magyarázható, hogy az Y-kromoszóma szinte dúskál a mutációkat okozó, „önzőnek” nevezett genetikai elemekben, melyeket egy bizonyos ideig a fent említett heterokromatin kezelni tud, meggátolva mindezzel a potenciális mutációkat.

A hím ecetmuslicák öregedésével azonban ezek a kromoszóma-anyagok elveszítik korábbi aktivitásukat. A sejtbiológusok arra voltak kíváncsiak genetikai feltérképezéseik során, hogy ez az elkerülhetetlennek látszó változás pontosan milyen szerepet tölt be a drosophilák életkorát illetően.

Amiért az ecetmuslicák különlegessé váltak a vizsgálatok során, az annak köszönhető, hogy az emlősölhöz hasonlóan e kistestű legyek hím példányai is XY kromoszómákkal rendelkeznek, és általában rövidebb életet élnek, mint az XX ivart meghatározó kromoszómarendszerrel rendelkező nőstény disophilák.

A tudóscsoport felfigyelt arra, hogy a nőstény ecetmuslicák az életkor előrehaladtával sem veszítik el kritikus mértékben a heterokromatin-mennyiséget, míg ezzel szemben a hímek Y-kromoszómáján mindez nagymértékű csökkenést mutat. A jelenség előidézi az önző genetikai elemek expresszióját.

Az elemzés további lépcsőfoka az volt, amikor a csapat Y-kromoszómát helyezett a hím, valamint a nőstény ecetmuslicák genomjába egyaránt. Eredményül azt kapták, hogy a genomhoz hozzáadott Y-kromoszómák felgyorsították, illetve előrébb hozták mind a hím, mind pedig a nőstény legyek halálát.

Az Y-kromoszóma drámai szerepét az is alátámasztotta, hogy az Y-kromoszómák nélküli hímlegyek szignifikánsan hosszabb ideig éltek, mint a normál XY-hímek.

Forrás: the-scientist.com